"Gyöngyszem a Karancs lábánál"
Karancslapujtő község
  • Településünk
    • Településünk története
    • Térkép
    • Lakossági adatok
    • Látnivalók
    • Nógrádikum
  • Önkormányzat
    • Testület
    • Bizottságok
    • Munkaterv
    • Testületi ülések és jegyzőkönyvek
    • Beszámoló az önkormányzat munkájáról
    • Szabályzatok
    • Rendeletek
    • Esélyegyenlőségi program
    • Díszpolgárok, díjazottak
    • Önkormányzati Hivatali Portál
    • Közbeszerzés
    • Településképi arculati kézikönyv
  • Hivatal
    • Jegyző
    • Ügyintézők
    • Ügyfélfogadások rendje
    • Házipénztár rendje
    • Jegyzői nyilvántartások
    • Elektronikus ügyintézés
    • Formanyomtatványok
    • Vízjogi engedélyezési eljárás
    • Adatkezelési tájékoztató
    • Választás 2022
  • Intézmények
    • Iskola
    • Óvoda
    • Művelődési ház és könyvtár
    • Háziorvosi rendelők
    • Fogorvosi rendelők
    • Védőnő
    • Közösségi és intézményi színtér
  • Civil szervezetek, egyházak
    • Karancslapujtőért Alapítvány
    • Karancs Kápolna Alapítvány
    • Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány
    • Karancs Kincse Közhasznú Egyesület
    • Duci Csapat Egyesület
    • Karancsvölgyi Jótevők Egyesülete
    • Nyárutó Nyugdíjas Klub
    • Karancslapujtő Polgárőr Egyesület
    • Kiáltó Szó Civil Egyesület
    • Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület
    • Karancs Modellező Egyesület
    • Evangélikus Egyház
    • Római Katolikus Egyház
  • Pályázatok
    • Futó pályázatok
    • Fenntartási időszakban lévők
    • Magyar Falu Program
    • Fotók a munkálatokról
    • Álláspályázatok
    • KARFI pályázat
    • BURSA Hungarica
  • Képgaléria
    • 2022
    • 2021
    • 2020
    • 2019
    • 2018
    • 2017
    • 2016
    • 2015
  • Videók
    • 2020
  • Információk
    • Kitekintés a világhálóra
    • Eseménynaptár
    • Sportélet
    • Busz menetrend
    • Lapujtői Hírek
    • Információk
    • Hirdetmények
  • Kapcsolat
  • Koronavírus
    • Információk - Közlemények
    • Polgármesteri határozatok
    • Segítség fogyatékkal élők számára
    • Tájékoztató vállalkozóknak
    • Kérdések és válaszok az új koronavírusról
    • Hazaérkezőkkel kapcsolatos tájékoztatás
    • Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel
    • Tájékoztatók - Infografikák
 
  • Civil szervezetek, egyházak
  • Evangélikus Egyház
  • Evangélikus templom bemutatása
  • A gyülekezet története
  • Elérhetőség
  • Képgaléria
 

A gyülekezet története

Lapujtőn az ágostai hitvallású evangélikus egyház létezéséről az első írásos adat 1700-ban keletkezett. Ekkor építették az elemi vegyes iskola épületét, amely egy tanteremből állt és a tanító lakásául is szolgált.
A XVIII. század közepén Lapujtőn a földbirtokos nemesek a bocsári Mocsáry család volt, akik evangélikus vallásúak voltak.
Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája című művében ezt írja:

" Az elnyomás gyászos idején az akkor még lutheránus bocsári Mocsáry család tartott fenn Lapujtőn udvari egyházat. Mocsáry Pál papja: 1760-tól Farkas György, 1783-1784 között Gazy Mihály volt. A Mocsáry család áttérvén a katolikus vallásra, megszűnt az eklézsia s pap nélkül maradt Lapujtő. Lucfalva leányegyháza lett, de tanítói a távolság miatt levita teendőkkel bízattak meg. Paczek István, tekintettel a távolságra, idős korára és a rossz utakra, 18l6-ban esperességi gyűléstől Lapujtőre káplánt kért, mit a gyűlés alap hiánya miatt nem teljesített. Újabb mozgalom indult meg, hogy Lapujtőn missziói egyház létesítessék, de a protestáns szegénység mai napig is gátolta a terv kivitelét."

Mocsáry István és Pál adott telket a Felvidékről -főképp Besztercebányáról és környékéről - ide érkező evangélikus családoknak. Köztük volt Dr. Krepuska Géza világhírű orr-, fül-, gégészprofesszor apai ősei is. Tulajdonképpen ezek az ide költözött családok alapították meg Lapujtőn az evangélikus egyházközséget, s építették meg a templomot is, amit 1820-ban szenteltek fel.
Egy szobával bővítették az iskola épületét 1828-ban, az akkor először alkalmazott levita tanító és anyakönyvvezető részére. 1887-ben külön tantermet építettek, s a régi tanterem a levita tanító lakásául szolgált. Az iskola tannyelve 1880-tól a magyar lett.
Meg kell említeni a Szontágh családot is (Szontágh István és fiai: Ferenc és Pál), akik nagyban segítették az egyházat.
A XIX. század első felében a Szontágh családon kívül a Lapujtőn birtokos Lisznai és Ivanka családok is evangélikusok voltak.

A községben az evangélikusok száma az 1870. évi népszámlálástól számítva átlagosan az összlakosság 10 %-át tette ki. Jelenleg ez a szám csökkenő tendenciát mutat.
Lapujtőn a vallási endogámia erősen tartotta magát, mely kizárta más felekezethez tartozóval a házasságot. Pl. 1881-1885 között csak 1 ágostai hitvallású került a római katolikusok közé.
Még a XX. század első felében is a vallásos szülők igyekeztek tiltással kivédeni a vegyes felekezetű házasság létrejöttét.
A konfliktusok elkerülése érdekében gyülekezetünkön belül is gyakoriak voltak a rokonházasságok, sőt előfordult, hogy első unokatestvérek házasodtak össze.
Napjainkban a házasságkötéseknél a vallási szempontok háttérbe szorultak, nem jelent meghatározó tényezőt a felekezeti hovatartozás.

A XX. század fordulóján a faluban az evangélikus egyház óvodát működtetett. Képzett óvónő helyett Rozgonyi Cecília volt a vezető, ki megyeszerte ismert tanítónő volt. Ez az intézmény közel az l910-es évekig működött.
Az 1912-ben államosított iskola felszerelését hiányosnak állapították meg, a tanulók 10 éves átlagos létszáma 20 fő volt.
A gyülekezetben az 1930-40-es években rendkívül aktív élet folyt. Lengyel Béláné vezetésével 1935-ben megalakult az evangélikus leánykör.
Evangélikus nőegylet is működött a községben. Hetente volt összejövetel, ahol a nők kézimunkáztak, menyecske babákat készítettek. Összetartásuk példaértékű volt, melyben a kántortanítónak a szerepe meghatározó. Majálisokat tartottak, színdarabokat tanultak be és adtak elő, melynek bevételét a templom és a gyülekezet javára fordították.

Evangélikus színjátszó kör 1937-ben

A lapujtői gyülekezet sosem volt önálló egyházközség. Mint leány (filia) egyház előbb a lucfalvai, később a trianoni szerződés utáni átszervezéssel, (1920) a salgótarjáni anyaegyházhoz tartozott és tartozik ma is.

A lelkész munkáját levitatanítók segítették. A levitakántor hittanórát, bibliaórát tarthatott, a vasárnapi istentiszteleteken szolgálhatott, temethetett, keresztelhetett. A levitakántorok működésének megszűnése után minden hónapban egy alkalommal az anyaegyház lelkésze tart istentiszteletet és úrvacsoraosztást. Egyéb egyházi rendezvényeken a salgótarjáni gyülekezetben vesznek részt a helybeli evangélikus hívek.

 

Evangélikusok számának alakulása a községben
(népszámlálási adatok)

ÉvLapujtő összes lakosaebből evangélikus
1837. 1.015 fő 126 fő
1870. 1.017 fő 118 fő
1880. 1.218 fő 97 fő
1890. 1.422 fő 139 fő
1900. 1.683 fő 178 fő
1910. 1.802 fő 198 fő
1920. 1.922 fő 213 fő
1930. 2.135 fő 251 fő
1941. 2.367 fő 272 fő
1949. 2.459 fő 301 fő
2000. 2.865 fő 121 fő
2011. 2.778 fő 61 fő

Neves evangélikusok, akik templomunkba jártak:
Szontágh István lapujtői birtokos, Szontágh Ferenc lapujtői birtokos, Szontágh Pál (a börtönévei után 2 évet a falunkban töltött), Papp-Szász Lajosné sz.: Szontágh Mária (Ferenc lánya), Papp-Szász Tamás lapujtői birtokos, Lengyel Béla gyógyszerész, (1932-1950,1957-1960), Dr. Noszky Jenő (1880-1951 tudós tanár, geológus)
A községben élő ismert evangélikus családok vezetéknevei:
Albert, Bolyós, Brunczel, Csincsik, Fábián, Ferík, Janík, Klátyik, Klimasz, Komlós, Koncsek, Libertényi, Liszka, Noszky, Oravecz, Osgyáni, Plánka, Rajtók, Rusz, Serfőző, Szilágyi, Teplan, stb.

Forrásmunkák:

  • Hegedűs Géza: Szülőfalum Karancslapujtő (Lapujtői Krónika sorozat 1.sz. füzete)
  • Hegedűs Géza: Karancslapujtő története kézirat
  • Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriái, Geographiai és Statisztikai Esmertetése I-IV. kötet Pest 1826.
  • Lőrincz Gézáné:. Az iglói Szontagh és a mádi Papp-Szász nemesi családok élete és kora Lapujtőn. (Lapujtői Krónika 3.szám.)
  • Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostoni Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája.
  • Genthon István: Nógrád megye műemlékei (Mocsári I. 177 1. Borovszky 72)
  • Érték és fejlődés 75 éves a Karancslapujtői Iskola.


© 2016 Karancslapujtő Község Önkormányzata