A plébánia honlapján az iroda nyitvatartása, elérhetőségek, miserend, friss információk és az ügyintézést megkönnyítendő letölthető dokumentumok mellett a programokról és az egyházi eseményekről készült fotógaléria is megtekinthető.

Forrás: Hegedűs Géza

A falu közepén emelkedő cipó alakú dombon áll. Tulajdonosa és kezelője a Római Katolikus Egyházközség. Jellege: neoromán épület a XIX. század végén.

A régi templom valószínűleg az 1450-es években épült. Ezt bizonyítani látszik, hogy mennyezete kazettás famennyezet volt, tele érdekes és értékes korabeli huszita festményekkel díszítve. 1688-ban lepusztult középkori templomot említenek a Boldog Szűznek szentelve. Az 1713-as Canonica Visitatió szerint a templom még akkor is festett mennyezetű volt. Feliratát Rómer Flóris még feljegyezte: "1712. FIZY István Vogt Ethasz Biroy Cinatethak (Barson János) Etas fig Vogt".

A régi templom ugyanazon a helyen állt, mint a jelenlegi, melyet 1895-ben lebontottak. Középkori gótikus stílusú volt. Az 1731-es Canonica Visitatió szerint "tornyában három harang volt". A boltozott szentélye akkor már romos állapotú volt, 1813-ban erősen omladozott. Malonyai Dezső azt írja, hogy az 1895-ben lebontott templom főoltárát több száz évesre becsülték és paraszti faragó alkotásának tartották. Az olajzöld alapszínű oltárkép a korábbi titulusnak megfelelően Szűz Máriát ábrázolta. Faragott, dombormű volt. Két oldalt csavarmentes oszlop keretében ágyban fekvő Szent Anna a pólyába göngyölt Szüzet nyújtotta a botjára támaszkodó Joachin felé.

Idézet a műből: "az egykori plébánosnak is emlékezetes maradt, hogy az újszülött Szűz Mária - egész parasztosan - fehér pettyes, piros vánkosban volt pólyázva és lapos zsinórral körül kötve."

A mai templomot 1895. augusztusában Elsztner Ferenc mérnök tervezte Budapesten, Cserei Gusztáv losonci építőmester építette.

• torony + kereszt: 40,50 m

• hossza: 36,40 m

• belső magassága: 12 m

• hajó hossza: 18 m

• hajó szélessége: 10,50 m

A mai templomot 1899-ben neoromán stílusban építették és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A szentélyben két nagyméretű, festett üvegű, ólomszegéllyel összekapcsolt ablak van, a jobb oldalon Szent Imre életnagyságú, a bal oldalon Szent Margit szintén életnagyságú színes képével. Alatta tábla emlékeztet, hogy a háború után Bocsárlapujtő ifjúsága és leányifjúsága állítatta helyre 1947-ben. Eredetileg ezen táblák helyén az állíttatók és a szentek nevei szerepeltek. Sajnálatos, hogy a tábla nem került vissza a helyére.

Az oltárképen Magyarok Nagyasszonya, míg az oltárkép mellett Szent István és Szent László életnagyságú szobra látható. A szentélyből déli és északi irányba is sekrestye nyílik. A főhajó első részében bal oldalon Jézus Szíve tiszteletére épített oltár van, a jobb oldalon Szent Borbála tiszteletére a falu bányászai emeltek oltárt a bányászat védőszentjének.

A hajó közepén, bal oldalon kör alakú szószék, a négy evangélista képmásával. A hajó oldalain, északon három darab nagyméretű festett, színes üvegablak, ólomszegéllyel összekapcsolva, míg a déli oldalon kettő, mert középen kijárati ajtó található. Az ajtó felett az alábbi felirat:

" Jézusunk az Istenember él, uralkodik és parancsol. Jézusunk! Óh védelmezd meg Nemzetünket minden bajtól."
1899.

A falon körbe 80x42-es műkő stációk. Készítette Balkó István 1934-ben. Erre tábla emlékeztetett a 14. kép alatt, sajnálatos, hogy ez is hiányzik. Krisztus Golgotára vezető útjára és a kereszthalálának helyére emlékeztetnek az állomások.

A hajó hátsó részét nagyméretű karzat zárja le. A karzat alatt kápolnaszerűen kialakított "kistemplom", ahol a Karancsi Kápolna eredeti oltára látható. Itt van a Missziós Kereszt is, rajta a missziós évek számaival: 1910., 1934., 1944., 1948.

A főkapun belépve egy márványtábla hirdeti Krisztus dicsőségét és nagyságát:

A karzaton lévő, széphangú orgona felújításra szorulna, ugyanúgy, mint az egész templom. Utoljára 1949-ben volt tatarozva. Ekkor lett pótolva a hívek adományaiból az a harang is, melyet 1944-ben a háborúba elvittek.

nagyharang: Az I. világháborúba elvitt pótlására öntette Bocsárlapujtő katolikus magyar népe az Úrnak 1928. évében. Öntötte: Slezák László harangöntő Budapesten.

"Búsmagyarok imádkoznak Szentháromság hozzád. Fordítsd felénk, magyarokra jóságos orcád. Sírva sírunk, fohászkodunk, hozzád száll a lelkünk. A régi szép magyar hazát add vissza nékünk."

középső: rajta Magyarok Nagyasszonya képe.

MACENE HUNGARÓRUM DOMINE MDCCCXVIX Öntötte Novotny Antal Temesvárott 1512-ben, melyet néhány évvel ezelőtt szintén újraöntöttek.

lélekharang: Jézus szentséges szíve bízunk benned.

A megváltás jubileumi évében újraöntötték a karancslapujtői hívek, Galambos Lajos harangöntőnél Őrbottyánba 1983-ban. (Az 1949-ben felszentelt harang megrepedt és az lett újraöntve.)

A templom kihangosítását 1960-ban, míg a harangok villamosítását 1976. július 03-án adták át, melyek közadományokból készültek. E célra akkor 30 127 Ft gyűlt össze.

A karzaton található a templom könyvtára, amelyben egykor szép és értékes könyvek voltak. Ma teljesen elhanyagolt és hiányos.

A községnek plébániája már a régmúltban is volt, amit már az 1332-37. évi paptized is említ. A plébános Péter páter volt. A plébánia a 18. század elején megszűnt és a Karancskeszi plébánia fíliája lett. 1948. június 02-án kapott a település az egri érsektől új plébániát és Dr. Madarász érsek Ignácz Gézát nevezte ki plébánosnak. Őt követték: Krupa Bernát, Marosvölgyi György, Dr. Veres Barna, Bucskó Lajos, Hronyecz Ferenc, Diósi Géza, Fekete Béla.