Karancslapujtő Nógrád megye északi részén, Salgótarjántól 9 km-re ÉNY-ra, a Dobroda patak völgyében található, kizárólag közúton közelíthető meg, közel háromezer fős lakosságával a mikrotérség legnagyobb települése, központja. A természeti szépségekben gazdag terület ÉK-i részén kisebb-nagyobb hegyvonulatok húzódnak.

Kiemelkedik közülük a 729 m magas Karancs, a "Palóc Olümposz", melynek egyik csúcsán található Margit-kápolna, egy rendkívüli történelmi és vallási emlék, melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolna-hegy a bronzkorban erődítményként szolgált. A hagyományok szerint a kápolnát IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől. A kápolna búcsújáró hely volt és remete is lakott itt. Az épület romjainak helyén 1990-91-ben Szőllős Géza karancsaljai lakos kezdeményezésére épült újjá a kápolna, majd 2007-ben került sor a felújítására. A megújult kápolnát Dr. Beer Miklós Váci Megyéspüspök Úr szentelte fel július 1-jén. A községben sok kisebb egyházi jellegű műemlék is található.

Az első írásos emlék a községről 1303-ból származik, de a falu határában talált honfoglalás kori sírleletek régebbi letelepedésre engednek következtetni. A X. századból származó, nemzetségfői rangra utaló fémveretek és fegyverek mellett a legértékesebb lelet egy férfi díszöv volt. A Magyar Nemzeti Bank a honfoglalás millenniuma alkalmából emlékérmet bocsátott ki "Karancslapujtőn talált övveret" motívummal.

A község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt, ennek emlékét őrzi a településen fennmaradt két kúria. A 19. század elején épült a klasszicista Mocsáry-Papp Szász -kúria, ebben élt és gazdálkodott haláláig Szontagh Ferenc, ki 1848-49-ben a Füleki Járás főszolgabírója volt. A szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban épült Mocsáry-kastély, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője. A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő Körzeti Általános és Művészeti Iskola, mely 2010-ben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját.

A település jelentős műemléki épületei a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1899-ben emelt új neoromán stílusú katolikus templom, illetve az 1820-ban felszentelt evangélikus templom. Ez utóbbi mellett áll egy négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett, fából készült harangláb.

A község lakosai közül sokan dolgoztak az iparban, főleg a bányászatban. 1938-ban a község bányász szakszervezetei csoportot alakítottak, s még ebben az évben felszentelték a községi leventezászlót. 1939-ben felépítették az egészségház épületét. 1945-től működik a sportegyesület a községben.

1956-ban elkezdték a kultúrotthon építését, melyben helyet kapott a községi könyvtár is. 1960-ban Karancslapujtő újra központi község lett. Az 1964-68-as években gimnázium működött a településen. 1967-ben átépítették és kibővítették az óvoda épületét, 1969-ben megalakult a Kaláris asszonykórus népi együttes. Ugyanebben az évben épült fel a községi hivatal épülete, 1975-ben pedig az ABC áruház és az új gyógyszertár. Ekkor alapították meg a Karancs MGTSZ-t, 1976-ban pedig a Karancskeszi és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltségét. Az 1979-81-es években fektették le a községi vízvezeték-hálózatot. 1980-ban kezdte meg működését a Ropi-üzem.

1992-ben épült fel az orvosi rendelő, 1993-ban a ROOL benzinkút. 1996-ban átadták a digitális telefonközpontot. Ettől az évtől kezdte meg működését a Karancsföld Kft., mely a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság részére biztosítja a mezőgazdasági munkavégzés kedvezményes feltételeit.

1997-ben megtörtént a gázvezetékek üzembe helyezése, majd 1998-ban a szennyvízcsatorna-hálózat is átadásra került.

A falu központi részében, a két kúria között csaknem két hektárnyi park terül el, amely természetvédelmi terület volt. Itt áll a "Hősök és áldozatok emlékműve", melyet az 1960-ban állított eredeti emlékműből alakítottak ki. 2007-ben megújult a szökőkút is. A Művelődési Ház melletti teret, ahonnan a Községi Könyvtár is nyílik, és amely 2010-ben felújításra került, egy - a kezében földgömböt tartó ülő női - szobor díszíti.

A Községháza előtt füves, kerek dombon áll a Szabó Noémi által készített millenniumi emlékmű, melyet a "Karancslapujtőért" Alapítvány és az önkormányzat állíttatott 2000-ben, illetve helyreállításra került 2011-ben.

Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki 2003-ban az olasz Bastia Umbra várossal, valamint 2004-től a szlovák Ragyolc községgel .

A település az utóbbi években jelentős arculatváltáson ment keresztül, európai uniós pályázatoknak köszönhetően sok intézményünk megújult. Ezek közül a legjelentősebb és a legnagyobb költségvetésű az általános iskola mindkét épületének külső-belső felújítása volt, de megszépült a Művelődési Ház, épült új orvosi, fogorvosi rendelő, korszerű játszótér, és új ravatalozó is.

A településen az elmúlt években számos alapítvány és egyesület jött létre annak érdekében, hogy a falu oktatási és kulturális életét támogassák, segítsék; fellendítsék a sportéletet, hagyományőrző és szórakoztató programokat szervezzenek, szépítsék a települést, vagy az itt élők biztonságát garantálják: egyszóval egy élhető települést hozzanak létre. Ezen kívül ezek az egyesületek tevékenységükkel a falu jó hírét is viszik az ország távoli tájaira, több száz kilométerrel odébb is megismertetik a Karancslapujtő nevet.

Az itt működő alapítványok:

Karancslapujtőért Alapítvány (19162180-1-12)
Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány (19160597-1-12)
Karancs Kápolna Alapítvány (19162221-1-12)

És egyesületeink:

Karancslapujtői Polgárőr Nonprofit Szervezet (18641774-1-12)
Karancs Kincse Közhasznú Egyesület (18642995-1-12)
Kiáltó Szó Civil Egyesület (18642579-1-12)
Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület (18642359-1-12)
Nyárutó Nyugdíjas Klub (18642012-1-12)
Duci Csapat (18205499-1-12)